Védett: 2022 Április 94. hét

Kedves Jógik és Jóginik! Ezen a héten a gyakorlás végén találjátok a relaxációt. :-) Jó gyakorlást kívánunk! Namaste 95. heti gyakorlás és relaxáció: A jóga gyakorlásának hatásai A jóga gyakorlásának hatásai létezésünk három szintjén nyilvánulnak meg. Ezek a finom-fizikai, a durva-fizikai és az anyagon túli, vagyis a transzcendentális dimenziók. Fizikai hatásai az emberi szervezetre az egészség és az életerő megőrzésében jelentkeznek. Általa a test a legerősebb és legrugalmasabb állapotába hozható. A jóga serkentő hatással van az élettani folyamatokra, mint például a mozgás-, a keringés-, és az emésztés szervrendszereire. Növeli a tüdő kapacitását, kiegyenlíti és harmonizálja az anyagcsere működést és a hormonháztartást. Mentális szinten harmóniát és egyensúlyt hoz létre, melyek járulékosan jelennek meg a fejlődés folyamatában. Elménk megtisztul a zavaró gondolatainktól, félelmeink feloldódnak. Az anyagin túli eredmények kötött felsorolható, hogy a gyakorló felismeri saját transzceandentális lényegét, az önvalóját, a lelkét. Felfedezi Istennel, a természettel való természetes kapcsolatát. Kialakul lelki tudata, amely világossá teszi számára &bdquo; nem ez a test vagyok, én egy lélek (Brahman) vagyok” A lélek, az önvaló megismeréséhez, tudatosításához a jóga szó egy folyamatra utal, amelyben &bdquo;az ember, a teste és az elméje szabályozása által megpróbálja megismerni önmagát, eredeti transzcendentális lényegét” A megismeréséhez, tudatosításához a jóga a következő eszközöket ajánlja fel: a lelki tettek, Isten odaadó szolgálata, a meditáció, mely összekapcsol, a szabályozó elvek, az életmód és erkölcsi elvek követése, melyek szabályozottá teszik az embert, a testi tisztaság, a meghatározott tevékenységek, mint az ászanák gyakorlása, a légzőgyakorlatok, a munka jellege, melyek rögzítenek és szabályoznak. Patañjali, aki az előző korok hagyományai szerint magyarázta a jóga tanításait, Yoga-sūtráiban megfogalmazta és összesítette az emberiség számára a jóga tudományát. Egyszerűen és pontosan fogalmazza meg az I. fejezet 2. sūtrájában a jóga jelentését: &bdquo;yogaś citta-vṛtti-nirodhaḥ” &bdquo;A Jóga (az a folyamat, amely) az anyagi tudat működéseinek megfékezésére, illetve leállítására irányul.” A Patañjali a jógához használt metódusokat egyformán fontosnak tartotta a megvalósítandó céllal, mert ezek eszközök a végcél elérésére. Ezeket az eszközöket a jóga nyolc fokaként írta le, mint: yama: a jógi magatartására vonatkozó tiltások, szabályozó elvek1, niyama: a yogi magatartására, viselkedésére vonatkozó szabályok, āsana: ülőhelyzet, jógatesthelyzetek, prāṇāyāma: légzőgyakorlatok, pratyāhāra: &bdquo;a tudat kiszabadítása az érzékek és külső tárgyak uralma alól”,az érzékek és a tudat visszavonása, dhāraṇā: koncentráció, dhyāna: meditáció, samādhi: az anyagi tudat tökéletesen megzabolázott és irányított állapota, amely ideális esetben az Úrról szóló gondolatokban történő teljes tudati elmerülés. Itt felfedezhetjük, hogy a fizikai szintű testi gyakorlás ugyan megjelenik a jóga eszközei között, de csak az eleje az útnak, egy szegmens, ami nem jelenti magát a jógát. Ebben a nyolc lépésből álló folyamatban a yogi lépésről lépésre halad az önmegvalósítás felé, egyre magasabb és magasabb tudatszintre emelkedve. A klasszikus értelemben vett jóga gyakorlásról tehát akkor lehet beszélni, amikor az életcélját kutató ember olyan eszközök segítségével, mint a transzcendentális tudás, a lemondás, a tudással végzett önzetlen tettek, az Isten iránti odaadás, a meditáció, vagy ezek hiteles kombinációjával végzett rendszeres gyakorlásával, töretlenül halad célja felé, amely nem anyagi. A Śrīmad-Bhāgavatam első kijelentése a jógáról az 1. ének 2. fejezetének 28-29. versében jelenik meg és Bhaktivedanta Swami Prabhupāda így magyarázza: &bdquo;vāsudeva-parā vedā vāsudeva-parā makhāḥ vāsudeva-parā yoga vāsudeva-parāḥ kriyaḥ vāsudeva-paraṁ jñānaṁ vāsudeva-paraṁ tapaḥ vāsudeva-paro dharmo vāsudeva-parā gatiḥ &bdquo; A kinyilatkoztatott írásokban a tudás végső célja Śri Kṛṣṇa, az Istenség Személyisége. Az áldozat bemutatásának, az Ő elégedettségét kell szolgálnia, a yoga célja az Ő felismerése, s végső soron minden gyümölcsöző cselekedetet egyedül Ő jutalmaz. Ő a legmagasabb rendű tudás, és a szigorú lemondásokat az Ő megismerése érdekében hajtják végre. A vallás (dharma) nem más, mint a neki végzett szerető szolgálat. Ő az élet legfőbb célja.” Bhaktivedanta Swami Prabhupāda e vershez írott magyarázatában ezt írja: “A yoga azt jelenti, kapcsolatba kerülni a Legfelsőbb Úrral. A folyamatnak azonban számos testi vonatkozású területe is van, például āsana, dhyāna, prāṇāyāma, meditáció és így tovább, s mindegyiknek az a célja, hogy az ember Vāsudeva Paramātmāként megjelenő helyhez kötött aspektusára koncentráljon.”. (Rèszlet: A jógaàszanàk jelentôsège a Śrīmad-Bhāgavatamban Balogh Zita Vaisnava jógamester szak)