Védett: 2021 Június 59. hét

Kedves Jógik és Jóginik! Egy jó ízület átmozgató videóra gyakorolhattok, jó jógázást! 59. heti gyakorlás: https://youtu.be/IMgI3tlBr-Q A relaxációhoz kattints IDE. Uralom az elme felett Az elme és az érzékek irányítása elválaszthatatlanok egymástól, továbbá mivel az elme uralkodik az érzékek fölött, sokszor együtt szokták ezeket tárgyalni. Śrīla Prabhupāda meghatározása szerint az elme fölötti uralom, a sāma azt jelenti, hogy &bdquo;nem hagyjuk az elménket saját kénye-kedve szerint cselekedni”, az érzékek fölötti uralom, a dama pedig azt, hogy &bdquo;nem hagyjuk az érzékeink zabolátlanul működjenek”. Számos mű keletkezett ebben a témában, azonban mi a leghitelesebbet, a Bhagavad-gītāt vesszük alapul. A hatodik fejezet tanításait foglalom össze, mely az elme és az érzékek irányításáról beszél. A kettő közül – és ezzel nem az érzékek kontolálásának jelentőségét csorbítom – az elme fölötti uralom a fontosabb. Attól, hogy a durva fizikai érzékeinket az odaadás tetteinek révén szabályozzuk, a finom fizikai elme még szabadon elkalandozhat. Ez hívják gépies cselekedetnek, szolgálatnak. Szerintem már mindenki tapasztalt olyat, hogy csinálta a dolgát és közben elkalandoztak a gondolatai és a figyelmetlensége révén nem végzett jó munkát. Ha ezzel szemben az elmét az irányításunk alá vonjuk, az érzékek nyomban követni fogják, tehát egyértelműen az elme irányítja az érzékeinket. Ha azt megzabolázzuk az érzékek követni fogják szó nélkül az elménket, de ha esetleg nem, az intelligencia könnyedebben közbelép. Akik a lelki úton járnak nem szabad, hogy szem elől tévesszék az alábbi három dolgot: lemondás az érzékkielégítésről, a gyümölcsükért végzett tettekről és az anyagi vágyakról (és ez már bhakti-jóga, tehát a legmagasabb rendű jóga). Ezt nevezik őszinteségnek. Emellett azt is tudnunk kell, hogy amennyiben felvesszük a harcot az elménkkel, erős ellenféllel lesz dolgunk, amely azonban, ha egyszer legyőzik, értékes lelki szövetségesünké válik. Az első lépésünk tehát az őszinteség, az eltökéltség és a hit. Emellett nem szabad, hogy bármilyen felmerülő nehézség eltérítsen a célunktól, s ébren ügyelnünk kell arra, hogy lefoglaljuk magunkat minél több lelki dologgal, a korábban leírt szabályozási elveket bevigyük a hétköznapjainkba. Fontos! Ne erőszak legyen ez, hanem erős törekvés (bár néha az elme sokszor a kitartó törekvést is az ellene elkövetett személyes erőszakként éli meg, vigyázz! 😊). Az elmével olyan óvatosan kell bánnunk, mint egy hallal, amely síkos testével minduntalan kicsúszik a kezünk közül. Az idomár az értelem, melyet a szentírások elmélyült és állhatatos tanulmányozásával támogathatunk. Valamint elég szilárd meggyőződésünknek kell lenni abban, hogy ez sikerülni fog, az elme a barátunk lesz. A zabolátlan elme ellenség, az embernek tehát mindig résen kell lennie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a lelki gyakorló élete olyannyira törekszik a szabályozottságra, hogy az elmének esélye nincs elkalandozni, folyamatosan az értelmed irányítása alatt kell, hogy álljon! Egyszóval légy fegyelmezett. Egy fickándozó halat nehéz kézben taratani. Az elme nyughatatlan, fegyelmezetlen, öntörvényű, csökönyös, néha úgy dobál téged, ahogy akar (már bocsi) és rendkívül erős. Hajlamosak vagyunk kijelenteni a fegyelmezés folyamata közben, hogy &bdquo;ez teljesen lehetetlen!!”. Pedig nem az! Még a Legfelsőbb személy is elismeri, hogy &bdquo;az elmét szabályozni nagyon nehéz”. Ám rögtön hozzáteszi a Gītában: &bdquo;de a megfelelő gyakorlás és ragaszkodásnélküliség célhoz vezet”. A &bdquo;megfelelő gyakorlás” egy elmélyült életmódot is jelent, itt már kell egyfajta elköteleződés az önmegvalósítás és a lelki élet fele. Akinek van könyve, amit ilyen olyan módon adtam, főleg amikben van történet, egy nagyon jó lekötése az elmének, ha Krisna kedvteléseit olvassuk vagy hallgatjuk. Azt mondják, hogy az ezekről a kedvtelésekről való hallás, megtisztítja az elmét a kételyektől. Egyfajta transzcendentális elégedettséget okoz és kicsit kiszakít az anyagi gondolkodás módból. Hogy a nagy problémáink az életben, mennyire aprók és mennyi minden van még ezeken kívül. Ad egy tág szemléletet, hogy ne a kis világunkban, az elme börtönében tudjunk csak mozogni, lássunk ki a korlátaink mögül. Nem csak annyi a világ, amit a két szemeddel látsz, szokták mondani. 😊 A ragaszkodásnélküliség azt jelenti, hogy ha valaki felhagy valami anyagi szempontból élvezetes dologgal egy lelki szempontból sokkal élvezetesebb valami kedvéért. Tehát amikor lelki gyakorlatot végzel, vagy bármilyen fontos dolgot, de az elméd el szeretne kalandozni (mert az nem elég szenvedélyes, izgalmas neki), Te tudatosan &bdquo;húzd” vissza. Lelki tanítómesterem mondja mindig, hogy ez olyan mintha reggelente felkelnél és az elmédet &bdquo;elvernéd egy papuccsal”. Nagyon vicces, de azért érzékelteti a dolgokat…szerintem. S, ha az elméd felett uralmad lesz, már az érzékek kontrolálása gyerekjáték!