Védett: 2021 Június 60. hét

Kedves Jógik és Jóginik! Alapos átmozgató gyakorlatok és madárcsicsergős relaxáció vár rátok! 60. heti gyakorlás: https://youtu.be/1cmnAoY7C5k A relaxációhoz kattints IDE. Ismétlés a Jógáról a Nagy Jógakönyvből "&bdquo;A jóga nem a feledés homályába tűnt ősi mítosz, hanem jelenünk legfontosabb öröksége. A jelenkor alapvető szükséglete és a, holnap kultúrája." (Szvámi Szatjánanda Szaraszvatí) A jóga a helyes életmód tudománya, ezért szükséges mindennapi életünkbe beépíteni. Az emberi lét, a személyiség minden aspektusára hat: a fizikaitól, a vitális, a mentális, a lelki és az érzelmi jellegen át, egészen a spirituális szemléletig. A jóga szó &bdquo;egyesülést" vagy &bdquo;egységet" jelent. A szanszkrit judzs szóból ered, melynek jelentése &bdquo;csatlakozni". Ez az egyesülés vagy csatlakozás szellemi értelemben az egyéni tudat és az univerzális tudat egyesüléseként magyarázható. Hétköznapi nyelven a jóga a test, a tudat és az érzelmek egyensúlyba hozását, azok harmonikus összhangját jelenti. A testi és a szellemi tevékenységeknek ez az összhangja az ászana, a pránájáma, a mudrá, a bandha, a satkarma és a meditációs módszerek gyakorlásával érhető el, amelyeket a magasabb valósággal történő egyesülés előtt szükséges megteremteni. A jóga tudománya a személyiség legkülső megjelenési formáján, a fizikai testen való munkával kezdődik, ami legtöbbünk számára kézzelfogható és gyakorlatias kezdőpont. Amikor fizikai síkon egyensúlyhiány lép fel, a szervek, az izmok és az idegek működése nem harmonikus, hanem egymással ellentétesen működnek. Például az endokrin rendszer működése rendszertelenné válhat, és az idegrendszer hatékonyságának mértéke olyan szintre csökkenhet, hogy betegség lép fel. A jóga célja, hogy a különböző testi funkciókat olyan tökéletes összhangba hozza, hogy azok működésükkel megteremtsék az egész test jólétét. A fizikai test megismerése után a jóga a mentális és az érzelmi síkra lép. Sokan szenvednek fóbiáktól, neurózisoktól a mindennapi élet stresszhelyzetei és kölcsönhatásai következtében. A jóga nem az élet nehézségei ellen kínál gyógyírt, hanem megtanít bennünket arra, hogyan birkózzunk meg velük. Szvámi Sivánanda (Risikés) így magyarázta a jógát: &bdquo;... integráció és harmónia a gondolatok, a szavak és a tettek között, másként a fej, a szív és a kéz tevékenységeinek koordinálása." A jóga gyakorlatain keresztül kifejlődik a tudatosság az érzelmi, a gondolati és a fizikai síkok kölcsönös kapcsolatát illetően, vagyis megismerjük, hogyan hat az egyes szinteken fellépő zavar a többire. Ez a tudatosság fokozatosan elvezet létezésünk más, finomabb, nehezen megfogható területeinek megértéséhez. A jógának számos ága van: rádzsa, hátha, gjána, karma, bhakti, mantra, kundaliní, laja, hogy néhányat említsünk, és ezeket számos szöveg magyarázza részletesen. Szükséges megtalálnunk azokat a jógákat, amelyek személyiségünkhöz és szükségleteinkhez leginkább illenek. Az elmúlt ötven évben a hatha jóga vált a legismertebbé és a legszélesebb körben gyakorolt rendszerré. Azonban a jógát alkotó többi fogalom is mind ismertebbé válik, amint egyre többen foglalkoznak velük, és ez a tudás folyamatosan terjed. Az ősi szövegekben a hatha-jóga csak a satkarmákat, a tisztító gyakorlatokat foglalta magában. Mára azonban nemcsak ezt, hanem az ászana, pránájáma, mudrá, bandha gyakorlatokat is." :-) Namaste