Védett: 2021 április 52. hét

Kedves Jógik és Jóginik! Ezen a héten a csípőnyitáson lesz a hangsúly. A meditáció a könnyűséget, a rugalmasságot a változásokhoz segíti majd. A táplálkozás egy örök téma, így ezen a héten erről olvashattok! Namaste 52. heti gyakorlatsor: https://youtu.be/NmGStlVQYv0 A heti relaxációhoz kattints Ide. Táplálkozás &bdquo;Amit eszel, azzá leszel!” mondja egy híres közmondás. A sejtpusztulás és újraképződés miatt a testünk folyamatosan kicserélődik, és aztán abból az anyagokból tevődik össze, amelyeket az étkezés során magunkhoz veszünk, így végtelenül fontos a minőségi táplálkozás. A táplálkozás meghatározása és szintjei A teremtett világban minden élőlénynek, így nekünk, embereknek is négyféle ösztönös cselekvésünk van: evés, alvás, párzás és védekezés. A négy ösztönös cselekvésből az egyik az evés. a táplálkozás az egész életünket végigkíséri. &bdquo;Amit eszel, azzá leszel!” mondja egy híres közmondás. A modern és az ősi kultúrák egyértelműen utalnak arra, hogy a táplálkozás nagymértékben befolyásolja az életünk minőségét. A nyugati tudományos definíció szerint a táplálkozás olyan élettevékenység, mellyel az élőlények a szervezetük felépítéséhez szükséges anyagokat biztosítják. A szervezet táplálékot vesz fel, amit vérhálózat útján juttat el a sejtekhez. Ezzel szemben a keleti, ájurvédikus (ami a védikus írások részét képezi) definíció szerint a táplálkozás egy olyan élettevékenység, mellyel az élőlények tápanyagokkal látják el testüket, energiával töltik fel szervezetüket és építik tudatukat. A definíciók alapján érezhetjük, hogy az ősi hagyományban mélyebb megértés rejlik a táplálkozást illetően, mint a modern megközelítésben. A jóga tanításainak fényében a megfelelő táplálkozást három szinten lehet elemezni: 1.) testi szinten; 2.) mentális szinten; és 3.) lelki szinten. A testi szint az anyagi testet és annak összetevőit jelenti. Elsőként a fizikai részt vesszük, már úgy is volt ezzel kapcsolatosan szó a dósáknál. A mentális szint a tudatra (vagyis az elmére, intelligenciára és hamis önazonosításra) utal, amelyek működését a védikus személyiségmodell és a kötőerők kapcsolata által érthetjük meg. A lelki szint pedig az önvalót jelenti, amely valódi lényünk. Az önvaló tudományában a vaisnava teológia fog kalauzolni bennünket. (Ez utóbbi két szintet másik héten fogjuk kitárgyalni.) A testtípusok szerinti étkezés Az egészségünk megőrzésének egyik legfontosabb biztosítéka, hogy a testtípusnak (prakritinek) megfelelő étkezéssel fenntartjuk a legmegfelelőbb dósa összetételt. A dósák tulajdonságai közül (amelyek meghatározzák az ételek minőségét) hatot emelünk ki, amik a következők: hideg-meleg, könnyű-nehéz, valamint az olajos-száraz. A váta és kapha hideg, a pitta meleg. A váta és pitta könnyű, a kapha nehéz. A pitta és kapha olajos, a váta száraz. Ugyanígy a hat alapvető íz (édes, savanyú, sós, keserű, fanyar, csípős) is rendelkezik bizonyos, a dósákra jellemző tulajdonságokkal. A kapha alapvetően édes, a pitta savanyú, váta pedig csípős. Ennek megfelelően egy bizonyos dósa túlsúlyával rendelkező egyénnek az olyan tulajdonságú és ízű ételeket kell fogyasztania, amelyek az adott dósát kiegyensúlyozzák, tulajdonságait csökkentik. A következőkben felsorolásra kerülnek az egyes dósák számára kedvező (azokat harmonizáló) és kedvezőtlen (azokat növelő) tulajdonságok és ízek, valamint a megfelelő étrendjük általános szabályai. Ha kitöltöttétek a tesztet már fogjátok tudni, hogy ti melyik dósába estek leginkább. A váta étrend Kedvező: meleg, nehéz, olajos, édes, savanyú, sós ételek. Kedvezőtlen: hideg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar ételek. A legkevésbé jók a hideg ételek és italok (például üdítők, fagylalt). Szükséges a forró italok és levesek fogyasztása. Az étel legyen tápláló, zsírban, fehérjében gazdag, mert a váta alkatúak sok energiát fogyasztanak, de nem hajlamosak az elhízásra. Nekik ajánlható a legkevésbé a nyerskoszt, mert az emésztésük tüze gyenge. Nem szabad azonban az agnit (emésztő tűz) túl sok csípős ízzel fokozni, mert annak szárító hatása van. A pitta étrend Kedvező: hideg, nehéz, száraz, édes, keserű, fanyar ételek. Kedvezőtlen: meleg, könnyű, olajos, sós, savanyú, csípős ételek. A nyers ételek, főleg a saláták, zöldségek és édes gyümölcsök nyugodtan ajánlhatóak. Minél több folyadékot fogyaszt, annál jobb, de ne igya az italokat forrón, és vigyázzon a túlzottan olajos ételekkel is. Mindenfajta ételből ehet, mert az agnija erős, de nem szabad túlzásba vinni az erős fűszereket és a sót. Ne fogyasszon túl sok gabonát, mert az erősen fűt. A kapha étrend Kedvező: meleg, könnyű, száraz, csípős, keserű, fanyar ételek. Kedvezőtlen: hideg, nehéz, olajos, édes, savanyú sós ételek. A leginkább hajlamos az elhízásra, ezért kalóriaszegény étrendet kell követnie. A szénhidrátot, fehérjét és zsírt csökkentse a minimálisra, egyen minél kevesebbet és tartson böjtöket. A meleg ételt ő is igényli, de az édességeket és a gabonaféléket lehetőleg kerülje. A zöldségek lehetnek előtérben, mind nyersen, mind főve. Fűszerezhet nyugodtan, de ne sózzon nagyon. További szempontok a táplálkozásban A táplálkozás során az étel az egészséges emésztőrendszerben maradéktalanul megemésztődik. A megfelelő emésztésnek három feltétele van. Az első a dípana, vagyis a jó étvágy. Alapszabály, hogy csak akkor együnk, ha éhesek vagyunk. A második a pácsana, vagyis a jó emésztés. Ilyenkor az elfogyasztott ételt könnyen megemésztjük és nem jelentkeznek kellemetlen tünetek, mint például a savasság, puffadás, szélképződés, nehézkes érzet. A harmadik pedig az anulómana, vagyis a jó ürítés. Az egészséges székelési inger a kora reggeli órákban jelentkezik és hatására naponta egyszer megfelelő állagú és mennyiségű székletet ürítünk. Az ilyen egészséges emésztés mellett az elfogyasztott táplálékból nem keletkezik ama (méreganyag), így nem fogunk megbetegedni. Kerülendő táplálékok A vegyszeres élelmiszerek fogyasztása kerülendő. A modern mezőgazdaságban sok esetben a növények vegyszerekkel szennyezettek, nitrátos talajba vetik, amelyben esetleg még más, szennyező hulladékokból származó mérgező vegyületek is előfordulnak. A locsolás esetén a vezetékes vízben előforduló további mérgek is szennyezhetik. Az ilyen körülmények között termelt és termelés közben növényvédő szerekkel, műtrágyákkal, hormonokkal vagy antibiotikumokkal kezelt növények elfogyasztásakor a szervezetben mindenképpen méreganyag keletkezik, ami károsítja a szövetek és a dósák funkcióit, valamint elősegíti ugyanezen mérgező anyagok felhalmozódását a testben. Mindez elkerülhető, ha bio ételeket eszünk; egyszerű módon, természetes közegben megtermelt növényeket. Az élelmiszerek gyártása és feldolgozása során történő károsító hatásokat (finomítás, génmanipuláció, tartósítás, íz fokozás) is minimálisra kellene csökkenteni. Manapság már számos élelmiszer-alapanyagot szaporítanak génmanipulációs eljárásokkal, ami zavart okozhat az azokat elfogyasztó emberek vagy utódaik genetikai rendszerében. Ez azért is fontos, mert például a prakriti, vagyis a dósák születéskori egyensúlyát is a genetikai kód határozza meg, mely egyensúly felbomlása betegségeket eredményezhet. Számos élelmiszert, főként a cukrokat és a malomipari termékeket finomítják, amik által sokat veszítenek természetes tápanyag tartalmukból és emészthetőségük is rosszabb lesz. A finomítás következménye az általánosan rosthiányos táplálkozás. A tartósítási eljárások során gyakran vegyszerekkel kezelik az élelmiszereket. A mesterséges tartósítás egyrészt megfosztja az élelmet a természetes tápanyag tartalmától, másrészt a benne lévő vegyszerek méreganyagok a szervezet számára. A különféle állományjavítók, ízfokozók, színezékek és aromák mind-mind növelik testünkben a méreganyag mennyiségét. Kerülendők a húsételek, melyek egyrészt nagyon nehezen emészthetők, másrészt nagy mennyiségű negatív érzelmi információt és mérgező vegyületeket tartalmaznak. (A vegetáriánizmusról később külön is szó esik, illetve már korábban is esett) A különböző élvezeti cikkek, mámorító szerek (cigaretta, alkohol, kévé, kóla, energia italok, drogok, nyugtatók) fogyasztása teljesen kizárandó. Felborítják a dósák harmonikus működését és csak méreganyagot hagynak maguk után. A nyers ételek kis mennyiségben egészségesek, de ne vigyük túlzásba fogyasztásukat, mert leterhelik az emésztés tüzét (agnit). A táplálék alapját a gabonák képezzék. Ezeket a legjobb főzve, vagyis kása formában enni. A második legjobb a tűzön sütött keletlen kenyér (lepények, csapáti), utána pedig az ismert kelesztett barnakenyér. A legkevésbé jók az olajban sült gabonák és fehér lisztből készült pékáruk. Ezek nagyon leterhelik az emésztést. A főtt rizs frissen nagyon jó, viszont újramelegítve egészségtelenné válik. A cukor és só fogyasztását korlátozzuk. Kis mennyiségben segítik az emésztést, de nagy mennyiségben egyensúlyzavart okoznak. Ugyanígy vigyázzunk az erős fűszerezésre, mert az is megzavarhatja a dósák működését. A szénsavas italok fogyasztását is tartsuk minimálisan, mert egyébként túlzott terhet rónak az emésztő szervrendszerre. Mértékletesség és rendszeresség Az ájurvéda azt javasolja, csak akkor együnk, amikor az előző étel már megemésztődött. Ennek megbízható jele az éhségérzet. Meg kell várni, míg az előző étkezésből származó salakanyagok kiürülnek, és csak ezután szabad újabb ételt magunkhoz venni. Az emésztés tüzének szüksége van bizonyos időre, amíg a hatását kifejti az elfogyasztott ételre annak érdekében, hogy azt megeméssze. Ezután a szervezet megpróbálja helyreállítani az emésztés tüzét (enzimeket). Ha ennél hamarabb eszünk, akkor az újonnan elfogyasztott étel összekeveredik az előző félig emésztett maradékával, amely aztán tökéletes emésztés nélkül továbbítódik a bél perisztaltikájával. Ennek az lesz a következménye, hogy nem tud felszívódni a félig emésztetlen táplálék, emellett azonban finomabb szinten a dósákat is megzavarja. Az egyszerre fogyasztott étel mennyiség tekintetében az Astanga Hridajam ezt javasolja: &bdquo;Egyél annyit, hogy gyomrod kapacitásának harmadát...