Védett: 2020. December 34. hét

Kedves Jógik és Jóginik! Készüljetek fel az ünnepekre! Egy 30 és egy 60 perces jógaórát gyakorolhattok végig. Rugalmasodjatok, erősödjetek! :) 34. heti 30 perces gyakorlás: https://www.youtube.com/watch?v=a4Hc5xjOxX8&feature=youtu.be 34. heti hosszú gyakorlás: https://www.youtube.com/watch?v=utTlSP6nWpU&feature=youtu.be A 34. heti relaxációhoz kattints IDE. A jóga tudománya Gaura Krshna prabhu évek òta foglalkozik a Yoga sūtra fordításával, értelmezésével. Tekintsetek bele munkájába! :-) Yoga-sūtra I.1. 1.sūtra atha yogānuśāsanam Most következzék a jóga tanításainak [előző korok hagyományai alapján történő] magyarázata. [I.1.] Az emberi élet tökéletésségére vágyó ember számtalanszor felteszi magának a kérdést, hogy vajon melyik úton elindulva érheti el a tökéletes boldogság és szabadság állapotát? Azt a szabadságot, melyet egyáltalán nem korlátoz az idő, a tér egyszóval az anyagi megnyilvánulás korlátai. A védikus kultúra ezt az állapotot a felszabadulás (kaivalja, mukti) útjának követésével ígéri elérni. Felszabadulás mindazon hatások alól, amelyek az embert arra kényszerítik, hogy önmagát az anyagi testével azonosítsa, s környezetének paraméterei alapján értelmezze, s értékelje, s hogy ennek köszönhetően remény nélkül bolyongjon a születés és a halál körforgásában. Ez az anyagi gondolkodás készteti őt arra, hogy választásai legtöbbször mások anyagilag motivált elvárásainak megfelelően, anyagi érték-elvek mentén valósuljanak meg. A szabadság és a boldogság a lélek, illetve az önvaló eredeti állapota, mely eredeti állapot ismételt megtapasztalása a felszabadulás segítségével lehetséges. Ez a felszabadulás, mely a lelki létünk első állomása az önmegvalósítás folyamatával érhető el, s amelyet egyszóval yogának nevezünk. A yoga szó a hagyományban a legfelsőbb forrással, Istennel való összekapcsolódást és az anyagi, evilágban elmerülő tudat megzabolázását, leigázását és megtisztítását jelenti.[1] E rendkívül összetett folyamatnak számos megközelítése van, melyek mondhatjuk, hogy együtt világítják meg teljesen ezt a fogalomkört. A Bhagavad-gītāban a hindu jógairodalom legfontosabb összefoglaló művében azt olvashatjuk, hogy a jóga az elme sikerben és a kudarcban való kiegyensúlyozottsága[2], a kötelességszerű munka[3], a szenvedés eltüntetője és a fájdalom elpusztítója.[4] Kṛṣṇa kijelenti, hogy a jóga az emberi élet legmagasabbrendű titka[5], maga a nyugalom[6] és a határtalan boldogság adományozója.[7] A jóga ugyanakkor lemondás[8], és legmagasabbrendű formájban a Legfelsőbb Úrról szóló gondolatokban való teljes ’elmerülés’.[9] A Kaṭha-upaniṣad szerint a jóga az érzékeknek a szilárd kontrollja[10], míg a Śvetāśvatara-upaṇisad kijelenti, hogy &bdquo;a jóga által, a jógi felismeri önvalóját, eredeti természetét, s ezzel a felvilágosult tudatállapotának segítségével, mint egy lámpással, megláthatja a Legfelsőbb Urat is — aki születetlen, örökkévaló és mentes mindenféle anyagi szennyeződéstől. Ezáltal a megismerés által szabadul meg az ember minden kötelékétől.”[11] Bhaktivedanta Svāmī a vaiṣṇava bhakti-yoga tradíció jeles tanítója és a Kṛṣṇa-tudat Nemzetközi Szervezetének alapítója szerint Isten-tudatossá válni a jóga legmagasabb fokának elérését jelenti, hiszen ez jelenti az Abszolútummal való legtökéletesebb összekapcsolódást.[12] A bölcs Patañjali, Yoga-sūtrájában kijelenti, hogy a jóga nem más, mint &bdquo;az anyagi tudat változásainak megfékezése”, amelynek tökéletessége az Isten iránti odaadás, s amelynek eredménye az is, hogy az ember megértheti és visszanyerheti eredeti lelki természetét és konkrét lelki formáját, önvalóját (svarūpa).[13] Ezek figyelembevételével gyakorlati szempontból jógáról csak akkor beszélhetünk, ha az élet célját kutató ember az önmegvalósítást áhítozva valamilyen eszköz segítségével például a transzcendentális tudás tanulmányozása és alkalmazása, a lemondás, (testi, tulajdonbeli, mentális, érzelmi stb.), a tudással végzett önzetlen tettek, az Isten iránti odaadás, a meditáció stb., illetve ezek valamely hiteles kombinációjának rendszeres gyakorlásával eltökélten halad az elérendő nem anyagi, transzcendentális célja felé. Klasszikus értelemben ez a jóga. [Ez a részlet a Yoga-sūtra négy kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből való) Jegyzetek: [1] Monier-Wiliams: Sanskrit Englis dictionary pg 853.Motilal Banarsidass 1995. [2] Bh.g.2.48 [3] Bh.g. 6.1 [4] Bh.g.6.17 [5] Bh.g.9.2 [6] Bh.g.6.7 [7] Bh.g.6.27-28 [8] Bh.g.6.2 [9] Bh.g.6.47 [10] Kaṭha-up. 2.3.11 [11] Śvet-up.2.15 [12] Bh.g. 6.47 magyarázat [13] Lásd a Yoga-sūtra következő I.2-3., valamint a II.45. s